Hetek óta készültem kozmetikushoz, csak lévén nincs segítségem, nehezen kivitelezhető mostanában. Viszont a babysitter-keresés eddigi eredménye, hogy Kata már másodszor vigyázott ma Mancira. Bár igaz, távol még nem voltam tőlük, de gondoltam, semmi gond nem lehet, hiszen Manci sikongatott, mikor meglátta Katát. Repült is át a kezemből Őhozzá.
Csodálatos, gondoltam, "szia szívem, megy Anya kozmetikushoz"-mondattal távoztam otthonról. 20 perc múlva megérkeztem szépítésem helyszínére, éppen kifújtam magam, amikor csörgött telefonom. Kata próbálta túlkiabálni Mancim üvöltését a telefonban, mivel az én kicsi lányom hisztérius rohamot kapott, miután kitettem otthonról a lábamról, s ilyenkor... igazat megvallva, még Anya sem nagyon tud megoldást arra, hogy lenyugodjon. Sok türelem, s végső esetben egy kis cici segít...csakhogy én 20 perc távolságban voltam.
Nagyjából 10 perc alatt voltam otthon, amikor az én kis malacom teljes ájultságban, csatakos hajjal, nagyon-nagyon hüppögve kapaszkodott a babysitter nyakába.
A szívem szakadt meg, annyira kétségbeesett Mancika, hogy anyája elment kozmetikushoz. Azt hiszem, ideje elmagyaráznom, hogy mitől is marad szép és üde ember lányának arca... :)
